P-vitamin: Így szerezheted be!
A Rutin (P-vitamin) növényekben és gyümölcsökben fordul elő: vadárvácska, hajdina, zöld tea, füge, paprika, alma, Sophora Japonica L. – Japán Akác…
Nézzük akkor sorban, hogy milyen forrásból szerezhető be ez a vitamin, minek van Rutin tartalma még nagyobb mennyiségben:
Sophora Japonica
Nagyobb mennyiségben tartalmaz P-vitamint vagy Rutint. Távol keletről származó faj, nagy termetű, terebélyes koronájú díszfa. Levelei a fehér akácéra emlékeztetnek. Virágzata 20 – 30 cm hosszú, terebélyes buga. A virágok zöldes fehérek, szagtalanok. Hüvelytermése 5 – 10 cm hosszú, cikkes, gyéren fűzött gyöngysorszerű; július – augusztusban virágzik.
A még ki nem nyílt virágbimbókat kell gyűjteni. Akkor alkalmasak gyűjtésre, amikor a virágzat alsó virágai közül 1 – 2 már kinyílt. A virágzati ágakról a bimbókat le kell fosztani, majd ponyvára kiterítve (akár napon is) meg kell szárítani. Kb. 3 kg friss bimbóból lesz 1 kg száraz áru. Ez a szárított mennyiség 12 – 30% P-vitamint (szoforin-flavonol) tartalmaz. A levelekben 4% vitamintartalom van. Iparunk a virágbimbóból előállított rutinból vérnyomáscsökkentő gyógyszert készít. Háziszerként tea formájában is használják. Vérző aranyér kezelésére ülőfürdőként alkalmazzák forrázatát is.
A hajdina
ősi növénynek számít, besorolása a növénytani kategóriákon belül NEM gabona, de felhasználása és a kémiai összetevői alapján nagyon hasonló. A hajdinát (más néven: pohánka) először Ázsiában kezdték el termeszteni, manapság a legnagyobb mennyiségben Európában termesztik és fogyasztják.
Gazdag tápanyagforrásnak bizonyul, mivel magas rosttartalommal és fehérje tartalommal bír. Nagyon fontos tulajdonságai közé tartozik, hogy többféle antioxidáns vegyület is megtalálható benne. A hajdinában megtalálható az E-vitamin, valamint a B-vitamin több csoportja is (B₁, B₂, B₃, B₅ és B₆ vitamin). 6 féle flavonoid található meg benne, ezek között szerepel a P-vitamin vagy Rutin is. A hajdina az EGYETLEN „álgabona”, amely rutint tartalmaz.
Vadárvácska
Az ibolyafélék (Violaceae) családjába tartozó, erdőkben, füves helyeken, megmunkált talajokon egyaránt, gyakran nagy állományokban termő, egyéves vagy évelő növényfaj.
Száruk egyenes, felálló vagy lecsepült, 20 – 40 cm hosszú, lágy, egyszerű vagy elágazó. Leveleik 3 – 5 cm hosszúak, nyelesek, az alsók szív alakúak vagy tojásdadok, a felsők lándzsásak, hegyesek, gyengén csipkés élűek. Virágaik levélhónaljiak, hosszú kocsányúak, sarkantyúsak, sárga, ibolya vagy kék színűek, vagy pedig az alsó szirmok sárgák, a felsők ibolyásak vagy kékek. Termésük három kopácsra hasadó sok magvú tok. Virágzási idejük: május – augusztus. Föld feletti részüket virágzáskor kell gyűjteni. 5 – 6 kg friss anyagból lesz 1 kg száraz áru, melyben violakvercitrint (rutin-rutinozid) flavonglikozidát, kvercetin aglikont, violanin antocián glikozidát, cukrot, savakat, nyomokban szabcilsav-metilésztert, illóolajat találunk. Teája erősítő, vértisztító (pl. csalánkiütés), nyálkaoldó, vérnyomáscsökkentő hatású.
A paprikában is találunk Rutin-t kis mennyiségben, tartalmaz még továbbá A-, B- és C-vitamint, kapszaicint, illóolajat, zsírosolajat (a magban), színanyagokat stb…
A különböző vitaminokat és ásványi anyagokat mindenképpen elsősorban a változatos étrenddel szükséges magunkhoz venni. A XXI. században a növények és gyümölcsök vitamin- és tápanyagtartalma sajnos már nem ugyanaz, mint 50 évvel ezelőtt volt.
Mindazonáltal ha a szervezetünk számára szükséges napi vitamin mennyiségeket szeretnénk kizárólag gyümölcsök és zöldségek bevitelével fedezni, akkor több 10kg-nyi mennyiségeket kellene megenni naponta – ami lássuk be – nem kivitelezhető.
Nálunk a természetben is megtalálható növényi formájában (Sophora Japonica) 1000mg C-vitaminnal és kvercetinnel találod meg.
Hasonló cikkek:
P-vitamin, Rutin hatásai
Mire érdemes figyelni étrend-kiegészítő vásárlásakor.
A kollagént hány éves kortól érdemes pótolni?
Máj regenerálása – Folát és B12-vitamin
Folsav vagy folát? Ha nem a megfelelő B9-vitamint szedjük…
Titán-dioxid (E171) káros adalékanyag vitaminokban és gyógyszerekben
Káros édesítőszerek: a szukralóz (E955)
Tartrazin (E102) káros színezék vitaminokban, italporokban
NYILATKOZAT az egészségre vonatkozó állításokkal, élettani hatásokkal és információkkal kapcsolatban:
A 37/2004 (IV. 26.) EU rendelet szerint az étrend-kiegészítők nem alkalmasak betegségek és a szervezet működési zavarainak gyógyítására, kezelésére, megelőzésére. Az étrend- kiegészítők fogyasztása nem helyettesíti a megfelelő szakorvosi diagnózist és a gyógyszeres kezelést, de kiegészítheti az orvos által javasolt terápiát. A nanri.hu teljes weboldalán található információk nem helyettesítenek semmilyen típusú professzionális orvosi tanácsot vagy kezelést. Néhány, a nanri.hu weboldalon tett kijelentést az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság nem hagyta jóvá, ideértve, de nem kizárólagosan, a táplálkozással kapcsolatos tanácsokat, termékeket, egészségügyi feltételeket, összetevőket, kiegészítőket vagy életmódbeli gyakorlatokat. A weboldalon található információk nem használhatók fel betegség vagy egészségügyi állapot diagnosztizálására, kezelésére, megelőzésére vagy gyógyítására.
A weboldalon található cikkekben szereplő állítások a hatóanyagokra vonatkozó, szakirodalmi forrásokból vett idézetek, a hivatkozás megjelölésével. Az állítások kizárólag az érdeklődők vagy fogyasztók általános, olykor részletesebb, magasabb szintű ismeretterjesztését kívánják szolgálni az összetevőkkel kapcsolatban. A nanri.hu weboldalon szereplő cikkek, termék információk nem kívánnak javaslatok lenni konkrét tünetek kezelésére, valamint nem értelmezhetők orvosi tanácsként személyes problémákra. Egészségügyi problémájával mindig forduljon szakemberhez: orvosához, gyógyszerészéhez.
Források:
- RÁPÓTI JENŐ – ROM VÁR Y VILMOS: Gyógyító növények
- The Pharmacological Potential of Rutin; Aditya Ganeshpurkar, Ajay K. Saluja PII: S1319-0164(16)30026-3; DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.jsps.2016.04.025 Reference: SPJ 480; Saudi Pharmaceutical Journal Seyed Nabavi, Ana Sanches Silva(2019), Nonvitamin and Nonmineral Nutritional Supplements
- Letícia Costa Tomazelli et al. (2018), SPF enhancement provided by rutin in a multifunctional sunscreen, International Journal of Pharmaceutics 552(1)
